„… Vért ontanak és ontottak, mióta a világ világ …”
(Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés részlet)
…
Jelenet a Bűn és bűnhődés című filmből (1969)
...
Az orosz és a világirodalom egyik legmeghatározóbb alkotása Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye. A lélek legmélyebb titkainak tudója sokszor feszegeti a hit és az hitetlenség, a szenvedés általi megtisztulás, valamint a társadalmi konfliktusok kérdéseit. Ebben a művében az író a következő kérdésre keresi a választ:
…
Szabad-e ölni?
…
Alsóbbrendűek és felsőbbrendűek
…
A Bűn és bűnhődés című regény alappillérei a tilalom, a tilalom áthágása, a büntetés és a bűnhődés, végül a bűnbánat és a bűnbocsánat kérdésköre. E négy „tartóoszlopra” épül a mű szerkezete. A főhős, Rogyion Romanovics Raszkolnyikov, egyetemista, aki Szentpéterváron rossz anyagi körülmények között él albérleti szobájában.
…
…
Raszkolnyikov meggyőződése, hogy az embereket két csoportra lehet osztani. Az alsóbbrendű „tömegre”, akiknek a feladata a lét- és fajfenntartás, valamint a felsőbbrendű „tömegből kiemelkedő” kiválasztottakra, akik az előbbi csoportot hivatottak irányítani. Raszkolnyikov szerint Napóleon az emelkedett ügyért törvényt sértett, mégsem követett el bűnt, hiszen „a cél szentesíti az eszközt”.
„… Raszkolnyikov (…) kétfelé osztja az embereket: közönségesekre és nem közönségesekre. A közönséges ember legyen engedelmes, annak nincs joga áthágni a törvényt (…) A nem közönséges viszont joggal elkövethet mindenféle bűnt (…) joga van (…) átlépni bizonyos akadályokon, (…) Egyik az alsóbbrendűek (közönségesek) fajtája (…) amely csak arra való, hogy szaporodjék (…) a másik az igazi embereké, akiknek (…) tehetségük van arra, hogy újat mondjanak …”
Dosztojevszkij: „Az embernek mindent szabad?”
…
Az író főhőse az alábbi kérdéseket teszi fel magának:
- Hol vannak az emberi cselekedetek korlátai?
- Ha a célok nemesek, át lehet hágni a korlátokat?
- Van-e az embernél magasabb rendű törvényadó?
- Ha nincs, akkor az ember a legmagasabb rendű törvényadó?
- Az embernek mindent szabad, mert nem érvényesek a mózesi törvénytáblák?
- Nem érvényes a „Ne ölj!” tilalma?
…
Az „eszmeregény” fogalma a XIX. századra tekint vissza, s annak elsődleges megalkotójaként Dosztojevszkijt tartjuk számon. A regénytípus alapvető sajátossága, hogy minden esetben megjelenik benne egy központi eszme, amely köré a teljes mondanivaló szerveződik. Ebben a műben a „Szabad-e ölni?” problematika áll fókuszban.
…
Нечаева В.С. (ред.), Федор Михайлович Достоевский в портретах, иллюстрациях, документах, Москва, Просвещение, 1972, 296.
…
Halálos csönd, avagy bűn és bűnhődés
…
Raszkolnyikov úgy dönt, hogy a nagyobb Jó érdekében meg kell ölnie a kártékony uzsorás öregasszonyt, Aljona Ivanovnát, aki akár a népmesék boszorkányaként is értelmezhető. A nő csak árt a világnak, hiszen őt és a társait is anyagi nehézségek közé kényszeríti. A főhős életet akar teremteni, de a gyilkosság pillanatában halálos csönd uralkodik. Aljona Ivanovnával együtt ugyanis Raszkolnyikov kénytelen megölni annak húgát, Lizaveta Ivanovnát is, a hős azonban nem képes elviselni az ártatlan áldozatok szükségességét.
…
Нечаева В.С. (ред.), Федор Михайлович Достоевский в портретах, иллюстрациях, документах, Москва, Просвещение, 1972, 235.
„… Elővette a baltát, két kézzel magasra emelte, és félig önkívületben, szinte gépiesen (…) az öregasszony fejére ejtette. (…) A csapás éppen a feje búbját érte (…) teljes erővel rávágott még egyszer, és harmadszor is, mindig a balta fokával, mindig a feje búbjára. A vér csak úgy dőlt (…) megnézte az arcát. Már halott volt. A szem kidülledt, mintha ki akarna ugrani (…) Semmi kétség – halott. (…) a koponya szét van zúzva (…) Vér annyi kifolyt közben, hogy egész tócsa támadt (…) Egyszer csak hallja, hogy valaki járkál (…) Megállt, holttá dermedve. De most csend volt, talán csak képzelődik. Akkor tisztán hallotta, hogy halkan sikolt (…) valaki …”
„… újra halotti csend …”
…
Jelenet a Bűn és bűnhődés című sorozatból (2007)
„… felugrott, felragadta a baltát, és beszaladt. Lizaveta állt a szoba közepén (…) és meredten bámult a nénje holttestére. Fehér volt (…) kiáltani se tudott rémületében. Mikor a berontó Raszkolnyikovot meglátta, reszketni kezdett (…) Raszkolnyikov nekirontott a baltával (…) még a karját se tartotta védelmül az arca elé (…) Éppen csak egy kicsit felemelte (…) A balta éllel sújtott rá, egyenesen a fejére, kettéhasítva a homlok egész felső részét, majdnem a feje búbjáig. Össze is rogyott menten. Raszkolnyikov (…) kirohant az előszobába. …”
Megszólal a főhős lelkiismeretfurdalása, a tudatalattija gyötrelmes álmok által üzen a tudata számára. Nem fogadja el a tettét, nem fogadja el a tilalom áthágását: Raszkolnyikovnak azt sugallja a mélytudata, hogy „nem szabad ölni”. A gyilkosság ugyanis nem jó vagy rossz, hanem értelmetlen.
…
Нечаева В.С. (ред.), Федор Михайлович Достоевский в портретах, иллюстрациях, документах, Москва, Просвещение, 1972, 233.
…
Shakespeare és Dosztojevszkij
…
A következő fejezetek már a bűnügyi regények fejezeteinek módszerére emlékeztetnek bennünket. Folyik a nyomozás, Raszkolnyikov pedig menekül és rejtőzködik. A bűnhöz képest a bűnhődés nem csupán terjedelmi, hanem hangsúlybéli többletet is hordoz. E drámai folyamat során Raszkolnyikov állandóan analizálja önmagát és a tettét. A „GONDOLKODÓ EMBER” alakja a shakespeare-i hagyományokra vezethető vissza: ez az úgynevezett önelemző hős, akinek tudatában viszonylagossá válnak az indítékok és a következmények.
…
Jelenet a Hamlet című színdarabból (1899)
…
Amíg azonban Shakespearenél elérhető a bizonyosság, Dosztojevszkijnél a modern embernek nincsenek kapaszkodói. Nincs lehetőség a kísérletezésre, kizárólag a tilalom áthágása által lehet megtudni az igazságot, hogy melyik „csoportba” tartozik Raszkolnyikov.
…
Dosztojevszkij polifonikus regénye
…
A Bűn és bűnhődés című regény történetében a főhős különböző emberekkel találkozik, amelyek bizonyos értelemben mind a hasonmásai. A bahtyini polifonikus regényben a narrátor nem mindentudó, a szerző gondolatai sokszor egyenlők a szereplők gondolataival, még abban az eseteben is, ha azok szemben állnak egymással.
…
Нечаева В.С. (ред.), Федор Михайлович Достоевский в портретах, иллюстрациях, документах, Москва, Просвещение, 1972, 249.
…
A Bűn és bűnhődésben minden egyes hős egy-egy szólamot képvisel, minden egyes szólam egy-egy eszmének feleltethető meg, és minden egyes eszme egy-egy választ jelent a központi kérdésre. Míg más realista íróknál elsősorban társadalmi értékrendek ütköznek, Dosztojevszkijnél világnézetek kerülnek egymással szembe. A szereplők sorsát nem a társadalomban elfoglalt helyzetük határozza meg, hanem a tudatuk.
hősök –> szólamok
szólamok –> eszmék
eszmék –> válaszok
…
KÉRDÉS:
SZABAD-E ÖLNI?
Szeretet és együttérzés a Bűn és bűnhődésbe
…
Raszkolnyikov legfőbb hasonmása az utcalány, Szonya Marmeladovna, akiben a főhős „lelki megújulása” jut kifejezésre. Marmeladov lányában egy szentimentalista toposz realista megfogalmazását láthatjuk: a „bukott nő” alakját. Az önfeláldozó prostituált a testét ugyan beszennyezi, ám a lelke tiszta marad, karakterét a feltétlen szeretet és az együttérzés jellemzi. Szonya megtanítja Raszkolnyikovot a szenvedés vállalásának elkerülhetetlenségére.
…
Jelenet a Bűn és bűnhődés című filmből (1969)
…
A megváltás záloga Dosztojevszkij művében
…
Raszkolnyikov bevallja a bűnét Szonyának, mivel közösnek érzi a sorsukat. Mindketten vétettek az isteni törvény ellen, Szonya kényszerűségből, Raszkolnyikov gőgből. Miután a férfi feladja magát a rendőrségen, hét évre Szibériába száműzik, a lány pedig követi, míg végül Szibéria a fizikai és lelki megérkezés helyszínévé válik.
…
Szibéria a megváltás tere.
…
Raszkolnyikov és Szonya boldogsága a kiszabott hét év után kiteljesedik. A megváltó szerelem által a főhős bűnbánatában megszabadul a bűnétől. Szvidrigajlov és a kamaszlány szerelme pusztító, Dunya és Razumihin szerelme átlagos, míg Szonya és Raszkolnyikov szerelme „életet teremtővé” válik.
…
Jelenet a Bűn és bűnhődés című sorozatból (2007)
…
A Bűn és bűnhődés alapüzenete
…
A főhős a személyiségfejlődése során elérkezik a „megvilágosodáshoz”. Ez a fogalom azonban nem adja vissza teljes az orosz „prozrenyije” kifejezést, amely szó tövében a „zrenyije” („látás”) jelenik meg. Raszkolnyikov kiindulópontja fokozatosa lelepleződik, s kiderül, hogy a főhős logikája téves. A nietzschei emberisten eszméje szétfoszlik.
„… Raszkolnyikov elfehérült szájjal, merev szemmel, lassan közeledett (…) Rosszul van! Széket! Tessék, üljön le, üljön le, no! Vizet! Raszkolnyikov a székre ereszkedett, de nem vette le szemét Ilja Petrovics kínosan meglepett arcáról (…) – Én öltem meg az öreg hivatalnoknét és a húgát, Lizavetát, baltával agyonütöttem és kiraboltam (…) Mindenünnen odaszaladtak. Raszkolnyikov megismételte vallomását …”
…
„… A szerelemben támadtak fel (…) Még hét esztendejük van. Mennyi irtózatos kín, micsoda mérhetetlen boldogság vár rájuk még addig! Raszkolnyikov feltámadt, tudta, érezte ezt (…) És mit számít ez mind, minden gyötrelem, ami volt? Minden, még a bűne is, és az ítélet, száműzetés (…) mintha nem is ővele történt volna (…) Párnája alatt ott volt az Evangélium (…) amelyikből a Lázár feltámasztását olvasta fel akkor (…) Hét év! Csak hét év! (…) De itt már új történet kezdődik. Egy ember fokozatos megújhodásának, fokozatos újjászületésének története. (…) Ez új elbeszélés témája lehetne – de a mostani itt véget ér …”
Raszkolnyikovnak el kell jutnia a legmélyebb pontra – a teljes magány állapotába – ahhoz, hogy feltárulhassanak előtte az élet mélyebb igazságai, addig a pontig a szereteten alapuló kapcsolatok a titkolt bűn miatt lehetetlenek. A hős az Epilógusban tér meg, Szonya szembesíti Raszkolnyikovot az örömhírrel, miközben felolvassa neki János evangéliumból Lázár feltámasztását.
…
http://img-fotki.yandex.ru/get/3301/sidr1977.a/0_18493_272ff
…
A gőg darabokra hullik, a lélek és a szív újjászületik. Feltámad a törvények korlátaihoz pozitív módon viszonyuló „ÚJ EMBER”. Raszkolnyikov átalakulása nem kívülről, hanem belülről – a tudatában – megy végbe. Ily módon a főhős személyiségfejlődéstörténete valójában megváltástörténet.
…
Felhasznált irodalom
…
Dosztojevszkij F.M., Bűn és bűnhődés, ford. Görög I., G. Beke M., Bp., Helikon–Európa, 1970, (Dosztojevszkij művei, 1.) 47–48., 162–163., 336., 346.
Dukkon Á., Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig, szerk. Zöldhelyi Zs., Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997, 159–165.
…
FÜGGELÉK
(hasonmások, szólamok, eszmék)
…
- A ráció problémája – Razumihin
Raszkolnyikov egyetemi társa, Razumihin, akinek a nevéből az orosz „razum”, azaz „értelem” olvasható ki. A fiatalember racionális, magántanításból és fordításokból tartja el magát. Miután a főhős megbetegszik, a barátja (fizikailag) ápolja, ennek ellenére (szellemi értelemben) képtelen őt megérteni. Razumihin fejezi ki Raszkolnyikov „testi valóját”.
…
- Téves az eszme kiindulópontja? – Porfirij
A vizsgálóbíró, Porfirij az, aki végül leleplezi a gyilkosságot és a gyilkost. Úgy véli, hogy Raszkolnyikov eszméje már a kiindulópontjában is téves, hiszen az emberek nem oszthatók fel csoportokra, többen áthágják a törvényt egy szerintük nagyobb Jó érdekében. Porfirij testesíti meg Raszkolnyikov „szellemi lényegét”.
…
Нечаева В.С. (ред.), Федор Михайлович Достоевский в портретах, иллюстрациях, документах, Москва, Просвещение, 1972, 239.
…
- Mindenkit az önzés mozgat? – Luzsin
A regény elején Raszkolnyikov húga, Dunya kezét Luzsin kéri meg, a regény végén a lánynak Razumihin tesz ajánlatot. Luzsin nevében az orosz „luzsa” („tócsa”) látható. A férfi egy egoista, gátlástalan manipulátor, aki úgy véli, mindenki csak saját magára gondol, így az egész társadalom züllött és erkölcstelen.
…
- Pedofília és öngyilkosság – Szvidrigajlov
A gyilkos és pedofil Szvidrigajlov, ösztönlény, akit elsősorban a vágyai kielégítésének célja hajt. Legfőbb bűne egy siketnéma lány megerőszakolása és öngyilkosságba kergetése. Dunyát a lakására csalja, ám ezután sem kapja meg, így Szvidrigajlov öngyilkos lesz.
…
Нечаева В.С. (ред.), Федор Михайлович Достоевский в портретах, иллюстрациях, документах, Москва, Просвещение, 1972, 247.
…
- A modern ember dekadenciája – Marmeladov
Az akartgyenge alkoholista, Marmeladov nevében az orosz „marmelad” („lekvár”) jelenik meg. A szereplő a modern ember lezüllését testesíti meg, három gyerekét koldulásra kényszeríti, a negyediket pedig prostitúcióra adja. Az előkelő származású felesége, Katyerina Ivanovna nagyon beteg.
…
- A kommunizmus előfutára – Lebezjatnyikov
Luzsin fia, a tisztviselő, Lebezjatnyikov, aki a „mindenki mindenkivel egyenlő” hit szerint él. Legfőbb eszméje a kommunizmus megteremtése. Úgy gondolja, a haladás csak akkor képzelhető el, ha nincs többé tőke. Fontosnak tartja, hogy eltöröljék a házasság intézményét, s ezzel együtt a szerelem és a nemesség fogalmát.
…