Szentpétervár és a „fehér éjszakák”

(F. Dosztojevszkij: Fehér éjszakák)

…

…

A fehér éjszakák már régóta Szentpétervár szimbólumának tekinthetők. Ez az időszak a legnépszerűbb a turisták körében, hiszen évente több millióan érkeznek, hogy megnézzék a természeti jelenséget és ezzel együtt megcsodálják a város szépségét. A fehér éjszakák Oroszország kulturális fővárosában olyanok, mint egy pillangó rövid élete: titokzatosak. Ebben a bejegyzésben a következő kérdéseknek jártunk utána:

…

• Miért „fehérek” az éjszakák?
• Milyen pogány szokásokat ünnepelnek Szent Iván-napján?
• Hol nem látnak egyáltalán sötétséget az emberek három hónapig?
• Mi szimbolizálja az élet és a halál közti átmenetet?
• Mikor kel át a bíborvörös vitorlájú hajó a Néván?

…

Szentpétervár teljes fényben

…

Bolygónk állandóan a Nap körül kering. A Föld hol az egyik oldalát, hol a másikat fordítja az égitest felé, így, amíg a földgömb egyik felén nappal van, a másik felén éjszaka. Ez egy szokatlan természeti jelenséggel jár, a Nap hat fokos szögben a horizont alá süllyed, amit tudományos körökben „polgári szürkületnek” neveztek el. A fehér éjszakák időszaka Szentpéterváron hivatalosan június 11-től július 2-ig tart, bár valójában a városban május 26-tól július 16-ig nem bukik a nap a horizont alá.

…

…

A nyári napforduló június 22-én érkezik el, ekkor a Nap 24 órán keresztül nem hagyja el a szentpétervári égboltot, így hosszú időn keresztül csodálhatjuk. Ezután a napnyugta és a napkelte közötti időintervallum fokozatosan csökkenni kezd, a szürkület pedig misztikus hangulatot teremt. Június 24-re esik a pogány szokásokkal keveredett keresztény ünnep: Szent Iván-napja, amikor megtörténik „a sötétség elűzése fénnyel”. Július közepétől azonban a szürkületet ismét elkezdi felváltani a sötétség.

…

Szent Iván-napját sok helyen a következő szokásokkal ünneplik:

• tűzgyújtás és tűzugrás;
• tömegfürdőzés;
• körtánc és dalolás;
• koszorú mint a gonosz erők elleni védőamulett készítése;
• gyógynövény gyűjtés;
• fürdőházak igénybevétele stb.

…

…

Oroszország és a fehér éjszakák

…

A fehér éjszakák idejének kezdete és vége az adott földrajzi helytől függ. Az északi szélesség 59. foka felett az ember bárhol élvezheti a lélegzetelállító természeti jelenséget. Jakutföldön május 12-től kezdődik az az időszak, amikor a nappalt nem váltja fel az éjszaka, így a lakók három hónapig nem látnak teljes sötétséget.

Szentpétervár utcái ilyenkor éjszaka ugyanolyan jól kivehetők, mint nappal. A fotózás szerelmeseinek semmi szükségük vakura vagy mesterséges megvilágításra, ha nincs felhő az égen, a legfényesebb csillagok is kristálytisztán kivehetők.

…

…

Szentpétervár, avagy híd a világok között

…

Különös figyelmet érdemelnek Szentpétervár felvonóhídjai, amelyeket ilyenkor megnyitnak. Ez a nem mindennapi látvány kivételes vonzerővel bír, amit közvetlenül Oroszország egyik legfőbb folyója, a Néva partjáról vagy a Néváról lehet megcsodálni. A hidak egyúttal szimbolikus jelentést is hordoznak. Számos kultúrában az emberek és a világok közötti kapcsolatot jelképezik. Szimbolizálhatják azonban az élet és a halál közti mozgást is. Ezen kívül jelenthetik még a megértést különböző nézetek, értékek vagy érdekek között.

…

A hidak az alábbi jelenségek közötti átmenetet jelképezhetik:

• kezdet és vég;
• élet és halál;
• múlt, jelen, jövő;
• Óév és Újév;
• régi és új;
• találkozás és búcsúzás;
• lent – fent, itt – ott;
• evilág és másvilág;
• anyag és szellem stb.

…

…

A nyári turisztikai főszezonba Szentpétervár éjszakai élete a legintenzívebb, mivel az északi fővárosban ilyenkor számtalan kulturális rendezvény és városnéző túra zajlik. A Fehér Éjszakák fesztivál hagyománya messzire vezet vissza az időben. Oroszország uralkodója, Nagy Péter cár – a nyugati klasszicista építkezési stílus mintájára – 1703-ban alapította Szentpétervárt s ezzel mintegy „ablakot nyitott Európára”. Azóta minden évben több zenei, filmes és egyéb esemény kerül megrendezésre a városalapítás tiszteletére.

…

…

…

Oroszország „Bíbor Vitorlák” ünnepe

…

A Fehér Éjszakák fesztivál egyik fénypontja a Bíbor Vitorlák ünnep, amely rendezvény két részből áll. Az első rész egy zenei koncert a Téli Palota előtt, a második pedig egy vitorlás show a nyílt vízi Néván. A ceremóniát minden évben a végzősök tiszteletére rendezik meg, de természetesen nemcsak iskolások vehetnek rajta részt, így az alkalom évente 1,5 és 3 millió közötti nézőt vonz. Az esemény leglátványosabb pillanata, amikor egy bíborvörös vitorlájú hajó átkel a felnyitott hidak alatt.

…

…