Ha Moszkva metróvonalait összekapcsolnánk, egy majdnem 450 km hosszú egyenest kapnánk. Tehát, ha például egy sas szárnyfesztávolsága körülbelül 2 méter, ez 225.000 sast jelentene. Oroszország fővárosában összesen 14 metróvonal található és 258 állomás. Bejegyzésünkben többek közt az alábbi kérdésekre (is) keressük a választ:

  • 10 emelet mélyre süllyesztették a szerkezetet?
  • Többször is a Moszkva folyó alatt halad át?
  • Mit válaszolt Sztálin a tervezetre?
  • Élve befalazták az embereket?
  • Több, mint 200 gyerek született a peronon?

Oroszország: a kezdetek és a vég

Moszkvában a metró 1935. május 15-én nyitotta meg kapuit. Az első vonat reggel 7.00 órakor indult a „Szokolnyiki” állomásról. A jegy 50 kopejkába került (jelenleg kb. 2 Ft), és 35 percig volt érvényes. 2023. március 1-jén pedig hosszú munkálatok után megnyílt a „Nagy Körgyűrű” szakasz, amely a világ leghosszabb metróvonala lett. Teljes hossza 70 km, 31 állomás és 20 átszállási lehetőség található rajta.

Többször is a Moszkva folyó alatt halad át.

De mit mondott Sztálin?

A „földalatti” kifejezés először 1901-ben hangzott el Moszkvában. A metró építésének legfőbb oka a forgalmi dugók elkerülése volt. Egy 27 éves mérnök azt javasolta, hogy a szerkezetet 35 méter mélyre süllyesszék le, ami körülbelül egy 10 emeletes ház magasságának felel meg. Ilyenre még soha sehol nem volt példa, éppen ezért érthető módon mindenki ellenezte, Joszif Sztálin azonban beleegyezett. A tervezet 1 hét alatt készült el, s az építési munkálatok hamarosan megkezdődtek.

A képen balról jobbra: Molotov, Sztálin, Vorosilov
Сталин. К шестидесятилетию со дня рождения, Правда, 1940.

Oroszország fővárosának rekordja

Rekordidő alatt hatalmas mennyiségű munkát végeztek el. A New York-i metró 20 km-es szakaszát 7 év alatt építették, Londonban 10 km-t 4 év alatt fejeztek be, Moszkvában 16,8 km-t alig több mint két év alatt vittek véghez. A munkálatokban több ezer ember vett részt. 1941-ben bombatalálat érte az „Arbatszkaja” és a „Szmolenszkaja” állomások közötti alagutat. Az új szakaszt, amely kétszer olyan hosszú volt, mint az előző, 1953-ban nyitották meg és teljes

titokban építették.

A moszkvai metró rejtélye

A földalatti története titokzatos jellegéből adódóan számtalan misztikus találgatásra ad okot. Annak ellenére, hogy a legendák nagy része spekulációkon és pletykákon alapul, a történetek hozzájárulnak a metró elgondolkodtató és lenyűgöző atmoszférájához. Vizsgáljuk meg a 3 legtitokzatosabb mítoszt.

  • 1. Elhagyatott állomások

A nagyvárosban állítólag van néhány állomás, amelyeket soha nem használtak és már hosszú évek óta teljesen elhagyatottan állnak. Elképzelhető, hogy valaha ezek a megállók titkos katonai építmények voltak, amelyeket bázisként, esetleg bunkerként használtak. Akár igaz, akár nem, az állomások létezéséről a nagy nyilvánosság semmit sem tud.

Elhagyatott metróállomás
Oroszország, Moszkva

  • 2. Befalazták az embereket?

Egy másik szóbeszéd szerint az egyik alagútban a járművezetők néha szellemeket látnak, akik, ha megjelennek, mindig nagyon visszafogottan viselkednek. A legenda szerint ezek a metró építésében részt vett gépészek szellemei. Ennek azt az okot tulajdonítják, hogy a konstrukciót a Szovjetunióban rekordidő alatt építették meg, rengetegen dolgoztak rajta, sokszor embertelen körülmények között, így nem ügyeltek eléggé a biztonságra, és többen is az életüket vesztették. Az elhunytakat pedig nem mindig volt idő rendesen eltemetni.

Ezért befalazták őket.

  • 3. Szülés a peronon

A háború idején a lakosság az aluljárókban rejtőzött el egy-egy bombázás alkalmával. Egy idő után ez oly gyakori és megszokott jelenséggé vált, hogy a peronok mellett a legpezsgőbb társadalmi élet folyt. Az emberek beszélgettek, különböző játékokat találtak ki, hogy gyorsabban teljen az idő, valamint baráti és romantikus találkozásokat szerveztek. A légitámadások alatt összesen 217 gyermek született a föld alatt.

Moszkva, avagy királyság a mélységben

Az állomás külsejét hat hónappal a metró megnyitása előtt tervezték. Sztálin utasítására a művészeknek és az építészeknek a szovjet hatóságok vívmányait kellett demonstrálniuk. Ezt a feladatot kiválóan teljesítették. Moszkva metróállomásai végül igazi földalatti palotákká váltak. Akárcsak egy mesébe illő múzeumban, lélegzetelállító díszítések, márványfalak, szobrok és domborművek születtek. Ma 44 állomás kulturális örökségnek számít. Nézzük meg Oroszország fővárosának 3 +1 legtündöklőbb gyöngyszemét.

„Komszomolszkaja” állomás
Moszkva, Oroszország

  • 1. „Forradalom tere” állomás

Az állomás névjegye a lenyűgözően hatalmas szobrok. Ezek eredetileg nem szerepeltek a tervben, az építész ugyanis domborművek elhelyezését gondolta ki, később azonban változtatott az elsődleges elképzelésén. Mindennek eredményeként 76 szobor készült kifejezetten az állomás számára, amelyek a szovjet élet jeleneteit ábrázolják egészen az 1917-es forradalomtól kezdve.

  • 2. „Majakovszkaja” állomás

1938-ban megnyitott a „Majakovszkaja” állomás. A megálló egy központi csarnokkal és két oldalcsarnokkal rendelkezik, amelyeket közös pillérek támasztanak alá. Ez az első állomás Oroszország fővároságban, ahol a masszív betonoszlopokat elegáns fémoszlopokra cserélték. A műalkotás 1939-ben elnyerte a New York-i világkiállítás nagydíját.

A boltozatot a szovjet élet jeleneteit ábrázoló festői mozaikok díszítik, amelyek mindegyike saját névvel rendelkezik. Az állomáson több, mint 500 ember képes egyidejűleg tartózkodni. Nagy befogadóképességének köszönhetően pedig a II. világháború idején a legfőbb bombabiztos menedékhelyet jelentette a lakosság számára.

  • 3. „Arbatszkaja” állomás

Az állomás boltozatai gótikus boltívekre emlékeztetnek, a díszítés pedig moszkvai barokk elemeket tartalmaz. A stílus a barokk hagyomány és a tradicionális orosz ornamentika ötvözete, amely megalkotása során márványt, gránitot és mázas csempéket is használtak. Elegáns dekorációjának és megvilágításának köszönhetően a metrómegállóra sokan tekintenek múzeumként vagy kiállítóteremként.

+ 1 „Dosztojevszkaja” állomás

Az állomás az 1980-as évek óta épült, de csak 2010-ben nyitotta meg kapuit. A díszítés Dosztojevszkij regényeinek jeleneteit ábrázolja. Láthatjuk a „Bűn és bűnhődés”, a „Karamazov testvérek” és a „Félkegyelmű” című művek egyes epizódjait. Érdekes, hogy az átadáskor sokan felháborodtak a komor és tragikus képeken.

Moszkva világöröksége

Összességében elmondható, hogy a moszkvai metró egy csodálatos világot kínál a látogatóknak. Az egyedülálló építészeti megoldásokon és a művészi díszítéseken túl számtalan legenda is övezi. Gazdag történelmi hagyományának legfőbb bizonyítéka, hogy 44 állomás szerepel a UNESCO világörökség listáján.

Felhasznált irodalom

Кузнецов С., Змеул А., Кагаров Э., Скрытый урбанизм: архитектура и дизайн Московского метро: 1935–2015, Berlin, Dom publishers, 2016.